Fogyasztóvédelmi fogalmak

Hibás teljesítés

A kötelezett – vagyis az eladó vagy a szolgáltatást nyújtó fél – hibásan teljesít, ha a termék vagy szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, kivéve, ha a jogosult (a vevő vagy ügyfél) a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy ismernie kellett volna.

Hibás teljesítési vélelem: vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A kellékszavatosság, termékszavatosság és a jótállás fogalma

A kellékszavatosság jogai bármilyen termék vagy szolgáltatás esetén megilletik a vevőt, ha a hiba már vásárláskor is megvolt. Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis attól független, hogy ismerte-e a hibát (jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt-e). A vevő választhatja a termék kijavítását vagy kicserélését, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. Bizonyos esetekben, így ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta vagy azt nem tudja megfelelő időben, a vevő érdekeit kímélve elvégezni, a vevő a terméket saját maga is megjavíthatja vagy az általa megbízott személlyel is megjavíttathatja, melynek költségeit az eladó viseli. Ilyen esetekben továbbá a vevő kérhet árleszállítást is, illetve ha a hiba jelentős, el is állhat a szerződéstől. Elállás esetén a vevő a hibás terméket visszaadja, és visszakapja a vételárat.

Termékszavatosság: Nem csak az eladó, hanem a termék gyártója is felelősséggel tartozik a vásárló felé. Ilyenkor a fogyasztó közvetlenül a gyártótól kérheti, hogy a termék hibáját javítsa, vagy cserélje ki a terméket, ha a javítást nem tudja megfelelő időben, a fogyasztó érdekeit kímélve elvégezni.

Különbségek a kellék- és a termékszavatosság között

• A termékszavatosság csak ingó dolog eladása esetén érhető el, a kellékszavatosság minden esetben.

Termékszavatosság esetén csak kijavítás vagy csere kérhető. Kellékszavatosságnál árleszállítás, a javítási költség megtérítése vagy akár elállás is lehetséges.

A jótállás (hétköznapi nevén garancia) esetén a vevőt alapvetően ugyanazok a jogok illetik meg, mint szavatosság esetén, de azzal a lényeges különbséggel, hogy a vevő ilyenkor kényelmes helyzetben van: nem neki kell bizonyítania, hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt, hanem az eladónak, hogy a hiba csak a teljesítés után keletkezett, különben nem mentesülni a kötelezettségei alól. Jótállással ugyanakkor az eladó csak akkor tartozik, ha ilyet vállalt vagy arra jogszabály alapján köteles, mint például háztartási gépek, műszaki cikkek, épületszerkezeti elemek stb. esetén. Ilyenkor a szavatossággal párhuzamosan jótállás is megilleti a vásárlót.

Különbségek a jótállás és szavatosság között

• A szavatosságot kötelező biztosítania minden termék eladójának vagy a szolgáltatás nyújtójának, jótállást csak bizonyos termékekre kell.

A jótállás és szavatosság ideje egymástól eltérhet.