Hogyan készülhetünk fel a bizalmi vagyonkezelési struktúrák adózási változásaira és a várható NAV-ellenőrzésekre?

A LeitnerLaw számos családi vállalkozás generációváltását és vagyontervezését tette gördülékennyé a bizalmi vagyonkezelés (BVK) intézményének segítségével az elmúlt években. A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének népszerűsége nem véletlen: a megfelelően kialakított struktúra lehetővé teszi a vagyon tudatos, több generáción átívelő kezelését és védelmét.

Mielőtt ismertetnénk a július 17-én benyújtott módosítási javaslat következtében várható változásokat a bizalmi vagyonkezelés személyi jövedelemadózási szabályaiban, fontos kiemelni, hogy a változások nem kérdőjelezik meg azoknak a BVK-intézményének alapjait, ha nem puasztán adóelkerülési célból, hanem generációváltás, vagyonvédelmi, vagyonkezelési céllal jöttek létre a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Ahogy a módosítások nem teszik szükségessé valamennyi meglévő BVK-struktúra újragondolását sem, csak a vagyonmozgások részletesebb dokumentálását, mert az egyes tranzakciók nyomon követhetősége és a vagyon eredetének igazolhatósága a korábbinál jóval nagyobb jelentőséget kap. Az adókötelezettség megállapításánál várhatóan kulcsfontosságú lesz annak bizonyítása, hogy a kiadott vagyon milyen tranzakciókon és gazdasági folyamatokon keresztül jutott el az eredeti vagyonrendeléstől a kedvezményezetthez.

Nem lesz automatikus az adómentesség a BVK-nál

Az eddigi rendszer egyik alapelve, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a vagyonrendelés, valamint öt év elteltével a kedvezményezettek részére történő vagyonkiadás adómentesen valósulhat meg. Az új szabályozás ezzel szemben nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy az eredeti vagyon és annak értéknövekedése a későbbi tranzakciók során is nyomon követhető maradjon.

Ennek következtében a jövőben különösen fontossá válhat annak igazolása, hogy:

• milyen vagyonelem került eredetileg a BVK-ba;
• mikor és milyen értéken történt a vagyonrendelés;
• történt-e időközben értékesítés, apport vagy egyéb átalakulás;
• az új befektetések milyen forrásból valósultak meg;
• keletkeztek-e új vagyonelemek, és azok milyen értéken kerültek nyilvántartásba;
• fennáll-e egyértelmű gazdasági kapcsolat az eredeti és a később kiadott vagyon között.

A törvényjavaslat nemcsak az anyagi jogi szabályokat érinti, hanem az adóhatósági ellenőrzések rendszerét is jelentősen átalakíthatja. A tervezet szerint a NAV első körben a 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési struktúrákat és magánalapítványokat vizsgálhatja felül, majd 2028. január 1-jétől valamennyi BVK és magánalapítvány esetében kötelező adóhatósági ellenőrzésre kerülhet sor az elévülési időn belül.

Dr. Rácz Nóra, partner, ügyvezető LeitnerLeitner, Elek Diána, tanácsadó LeitnerLeitner

A bizalmi vagyonkezelés továbbra is releváns vagyontervezési eszköz marad

• a családi vagyon hosszú távú megőrzésére;
• a generációváltás támogatására;
• összetett vállalkozói vagyonok strukturálására;
• a vagyonkezelési döntések rendezett keretek közé helyezésére.

Mit tehet annak érdekében, hogy egy későbbi ellenőrzés mindent rendben találjon a bizalmi vagyonkezelésnél?

• A teljes vagyonrendelési dokumentáció felülvizsgálata.
• Az eredeti és a jelenlegi vagyonösszetétel összevetése.
• Vagyonmozgási térkép készítése a tranzakciók és eszközátalakulások bemutatására.
• A tervezett vagyonkiadások előzetes adózási elemzése.
• A családi holdingstruktúrák és többgenerációs tulajdonosi rendszerek fokozott áttekintése.
• A tranzakciók üzleti céljának, gazdasági indokoltságának és dokumentáltságának megerősítése.

A várható vizsgálatok során az adóhatóság nemcsak a jelenlegi vagyoni helyzetet, hanem a vagyon teljes történetét is áttekintheti, beleértve a vagyonrendelést, az egyes tranzakciókat, az újrabefektetéseket és a kedvezményezettek részére történő vagyonkiadásokat is.

Dr. Szabó Levente Antal a bizalmi vagyonkezelés jellemzőit mutatta be korábbi podcastunkban.